"Lelkészek a Gulagon" emlékkonferencia a Városházán

Kapuvár Város Önkormányzata, a Gartáért Alapítvány és a Rábaközi Helytörténeti-kutatók Társulata közös szervezésével, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, valamint a Gulag Emlékbizottság pályázati támogatásával 2016. október 7-én emlékkonferencia zajlott a Városházán.

A megnyitó dr. Pintér Gábor kuratóriumi elnök, Tóth Imre önkormányzati képviselő, Gyopáros Alpár országgyűlési képviselő köszöntésével kezdődött, ezután Dr. Gadányi Károly, a Magyar Tudományos Akadémia doktora köszöntötte a jelenlevőket, majd ellátta az ülésvezetői feladatokat. Az előadások sorát Dr. Lukácsi Zoltán rektor, kanonok kezdte, aki méltatta Dr. Nádasi Alfonz tábori lelkészi szolgálatát. Szalay Balázs társulati elnök bemutatta Lieb György: „Hadifogságom története” című könyvét, majd rövid interjút készített az idén 97 éves, hadifogolytáborokat megjárt Lieb Györggyel. Megható volt, ahogy a köztiszteltben álló Lieb György mesélt a fogságban töltött éveiről. Dr. Cs. Varga István irodalomtörténész előadásában megemlékezett Gulagról, Szolzsenyicinről, Rózsás Jánosról. Rövid szünet után az Ars Camerata kórus ünnepi műsora következett. Dr. Korzenszky Richárd tihanyi bencés perjel Dr. Olofsson Placid atya életét méltatta. Béres László evangélikus lelkész: „Kiáltás a mélyből” - Böröcz Sándor evangélikus lelkész élete a fogságban címmel tartott előadást. Varga Gábor történész, doktorandusz egyetemi hallgató a transzszibériai vasút és a Gulág kapcsolatát elemezte. A konferencia másnapján 49 fő emlékúton vett részt, ahol megtekintették Recsken az egykori munkatábo helyén álló Történelmi Emlékhelyet, valamint látogatást tettek a Terror Háza Múzeumban. A recski emlékhelyen Dr. Gadányi Károly rövid megemlékezése után a Jeruzsálemi Szent Lázár Lovagrend képviseletében Kulcsár Béla harmonikaművész játéka mellett, Csörgits Ferenc és Mayer Tamásné helyezték el a megemlékezés koszorúját.

Tudta-e…

Tudta-e, hogy a málenkij robot, azaz a második világháború utáni szovjetunióbeli kényszermunka magyar elnevezése a „маленькая работа” (malenykaja rabota, azaz „kis munka”) orosz kifejezésből ered? A kényszerítő eseményeknél a szovjetek a civilek megnyugtatásaként ismételgették e kifejezést, hogy a civilek megnyugodjanak, munkájukra csupán rövid ideig lesz szükség.