A szovjet fogság Európában nemzetközi konferencia

A Nemzeti Emlékezet Bizottsága, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre szervezésében "GULAG–GUPVI a szovjet fogság Európában" címen az országos megemlékezések keretében nagyszabású nemzetközi konferenciát tartottak november 25-én a Magyar Tudományos Akadémia székházának (Budapest V. Széchenyi István tér 9. sz.) dísztermében.

A konferenciát Fodor Pál főigazgató (MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont) és Földváryné Kiss Réka elnök (Nemzeti Emlékezet Bizottsága) köszöntője után Balog Zoltán miniszter (Emberi Erőforrások Minisztériuma) nyitotta meg, aki beszédében kiemelte a szakemberek felelősségét, hogy megismerhetővé, megérthetővé és átélhetővé tegyék a múltat azon nemzedékek számra, amelyeknek már nincs személyes tapasztalata a kommunista diktatúrák embertelen szörnyűségeiről.

Az egész napos konferencián négy szekcióban tizenhat magyar és külföldi történész, levéltáros és muzeológus tartott előadást. A külföldi előadók, akik között ott volt Mart Laar volt észt miniszterelnök és több határon túli magyar intézmény képviselője, kilenc országból érkeztek: Németországból, Ausztriából, Lengyelországból, Romániából, Szlovákiából, Oroszországból, Ukrajnából, Észtországból és Litvániából. Előadásaikban többek között a közép- és kelet-európai országokat és régiókat sújtó. a szovjet hatóságok általi elhurcolásokról, a fogság körülményeiről, a meghurcolt emberek szabadulásáról beszéltek, s rámutattak azokra a hatósági zaklatásokra, amelyeket a volt foglyoknak szülőföldjükre visszatérve el kellett szenvedniük.

A konferencia nagyszámú közönsége, akik között számos túlélő is volt, mindvégig fokozott érdeklődéssel követte előadásokat, amelyek megfelelő keretet biztosítottak, hogy a rendezvény résztvevői - szembesülve a személyes és közös tragédiákkal itthon és a szovjet befolyási övezet más országaiban - méltó módon emlékezhessenek meg a hetven évvel ezelőtti szörnyű események áldozatairól.

Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztere beszéde az Akadémián

Tudta-e…

Tudta-e, hogy a málenkij robot, azaz a második világháború utáni szovjetunióbeli kényszermunka magyar elnevezése a „маленькая работа” (malenykaja rabota, azaz „kis munka”) orosz kifejezésből ered? A kényszerítő eseményeknél a szovjetek a civilek megnyugtatásaként ismételgették e kifejezést, hogy a civilek megnyugodjanak, munkájukra csupán rövid ideig lesz szükség.