Az Ung vármegyei Nagyszelmenc-Kisszelmenc ikerfalu a Párizs környéki békeszerződésekkel került Csehszlovákiához. 1938–1944 között újra Magyarországhoz tartozott. Majd a Szovjetunió bekebelezte Kisszelmencet. Ma Nagyszelmenc Szlovákia, míg Kisszelmenc Ukrajna része.
Forrás: intermatrix.hu
Az Irodalmi Magazin új száma a magyar vonatkozásaiban is vizsgálható Gulag, illetve a 20. századi magyar száműzetések hosszú évtizedeken át elhallgatott vagy csak töredékesen elmesélt történeteit idézi fel. Középpontjában az egyéni és közösségi szinten egyaránt értelmezhető emberi szenvedés problémaköre áll.
Forrás: magyarnaplo.hu
Sok olyan nő élt a Gulagon, akik a táborok rettenetes körülményei ellenére is mindennél jobban vágytak egy kisbabára. Így volt ezzel Hava Volovics is, aki 1942-ben adott életet Eleonorának.
Forrás: csaladhalo.hu
Egy családapa, görög katolikus lelkész, tudós, kutató, aki mindent vállalt a hitéért és a szeretteiért. Olyan naplót hagyott az utókorra, ami hiteles rajza a Gulág rémséges történetének.
Forrás: csaladhalo.hu
Ahogy a szerelem, a szex, az erőszak és a prostitúció, úgy a várandósság és a gyermekszülés is része volt a táborokban zajló életnek. A bányák, az építkezések helyszínei, a fakitermelő brigádok, a magánzárkák, a barakkok és a marhavagonok mellett léteztek a Gulag kíméletlen világában olyan részlegek is, amelyek az anyáknak és gyermekeiknek voltak fenntartva.
Forrás: csaladhalo.hu
Tudta-e, hogy a recski kényszermunkatábort nevezik a „magyar Gulágnak”? A szovjet munkatáborok mintájára szervezett táborban a bírósági ítélet nélkül idehurcolt, mintegy 1500 fogvatartottat minimális létfeltételek között dolgoztatták a kőbányában. Sztálin 1953. márciusi halála után került sor a tábor feloszlatására.
