Megemlékezések a Totalitárius Diktatúrák Áldozatainak Európai Emléknapja alkalmából
Képes hírösszefoglaló az emléknaphoz kapcsolódó megemlékezésekről, ünnepségekről.
Augusztus 22.
Honvéd téri megemlékezés
szervező: A Gulágokon Elpusztultak Emlékének Megőrzésére Alapítvány
A sztálinizmus, illetve a gulágok rendszere nemcsak a 20. század, hanem az egész történelem egyik mélypontja volt: szégyenfolt, sebhely Európa és a világ arcán. Azt kell mondanunk rá, hogy soha többé! – jelentette ki az igazságügyi miniszter hétfőn, A totalitárius diktatúrák áldozatai európai emléknapjának előestéjén Budapesten, a Gulág áldozatainak emlékművénél rendezett megemlékezésen.
Trócsányi László kifejtette: a bolsevizmus embert emberrel, közösséget közösséggel állított szembe, és dicsőítette az erőszakot. A betegség elmúlt, de ezek a kórokozók továbbra is jelen vannak; önmagában semmilyen intézkedéssel, még a legjobb alkotmánnyal és törvényekkel sem lehet teljesen kiirtani őket. „Az emlékezet segít a szív tisztulásában és a közösség immunrendszerének erősítésében a gonosz ellen" – tette hozzá.
A bolsevizmus olyan ideológia volt, amely úgy ígért földi mennyországot, hogy megtagadta Istent – ám ezzel az embert is megtagadta. Legalábbis megtagadta az ember egyetemességét: a kommunizmus szerint nincsenek univerzális emberi értékek, csak osztálytudat, osztályérdek, sajátos osztályerkölcs – mondta.
Trócsányi László arról beszélt: a sztálini rendszer nem egyszerűen a jogállamisággal szakított, hanem az egyéni felelősség elvével, az európai és egyetemes emberi civilizációnak egyik alapvető vívmányával. Emlékeztetett, hogy a szovjet büntetőtörvénykönyv 1934 után külön tényállásként rögzítette, ha valaki „a nép ellenségének családtagja" volt.
Ez a megfélemlítés új fokozatát jelentette. Az embert már a saját családja sem védhette meg - mondta, utalva arra, hogy a szovjet úttörők elé olyan gyereket állították példaként, aki saját édesapját tagadta meg és jelentette fel, mert kulák volt. Emlékeztetve arra, hogy az alaptörvény nemzeti hitvallása kimondja: „tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését".
Megemlítette: embermilliók érezhették úgy, hogy a 20. század soha véget nem érő sötétséget és szenvedést hozott számukra, miközben ugyanez a század soha nem látott technikai fejlődést, jólétet hozott más embermilliók életében.
Azt mondta, a történelem misztérium; kötelességünk szemlélni a titkot, és még inkább kötelességünk emlékezni az áldozatokra, együtt érezni a „megalázottakkal és megszomorítottakkal".
Bárki a gulágra kerülhetett: elég volt egy rágalom, egy gyanú, vagy valamilyen társadalmi csoport elleni kollektív megtorlás, amikor már egyéni gyanúra, rágalomra sem volt szükség. Sokféleképpen lehetett a gulágra kerülni, bírói ítélettel vagy – jellemzőbb módon – anélkül is.
Európában 2009 óta augusztus 23-án, az 1939-es Molotov-Ribbentrop paktum aláírásának évfordulóján tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapját.
MTI, kormany.hu
Augusztus 23.
Kiállításmegnyitó és emléklapátadó ünnepség a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban
szervező: Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Gulág Programiroda
Kötelességünk szembenézni a múlt gyötrelmes fejezetével, foglalkozni kell a szovjet fogságba esett magyar katonák sorsával - mondta Vargha Tamás a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján. A Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban megnyitotta a Gulág Emlékév keretében rendezett Elhurcolva - Távol a hazától - magyar katonák szovjet fogságban 1941-1955 című kiállítást.
Vargha Tamás kiemelte: „az iskolai oktatást, a közvéleményt évtizedeken át irányító ideológiai erőszak” miatt a rendszerváltást követő történelmi kutatások, nyilvánosságra került tények ellenére még mindig kevéssé ismert témáról van szó, ezért fontos a most megnyílt kiállítás, amely a hazától távolra sodródott katonák életének, szomorú sorsának dokumentálása.
Az államtitkár kifejtette: míg a II. világháborúban elesett szovjet katonáknak hősi emlékműveket állítottak, a magyar katonáknak nem állítottak háborús emlékműveket, nem tisztelegtek emlékük előtt. Nem lehetett beszélni sem a magyar hadifoglyokról, a kényszermunkásokról, ahogyan nem beszélhettek szenvedéseikről a túlélők sem, akik „a földi pokolból hazatérhettek”. A több mint 300 ezer hazatérő hadifogoly másodrendű állampolgárrá degradálódott.
A kiállításmegnyitó után ünnepségen adtak át emléklapokat a Gulágot túlélőknek. A rendezvényen Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt mondta: azok a magyarok, akik a Gulágra kerültek, „bűn nélküli büntetésüket” töltötték ott, és elég volt egy tragikus véletlen ahhoz, hogy elvigyék őket, semmit nem kellett elkövetniük érte, még a rendszert sem kellett bírálni hozzá. Véleménye szerint a túlélőknek nem csak a Gulágon töltött évek hiányoznak, hazatérésük után nehézségekkel kellett szembesülniük, nem kaphattak munkát, így lényegében az egész életüket vették el.
Az államtitkár hangsúlyozta: az emberiesség minimuma időről időre fejet hajtani azok előtt, akik nem tértek vissza, és kifejezni nagyrabecsülésünket azoknak, akik hazatértek. Azok a túlélők, akik most itt vannak, „az egész Szovjetuniót túlélték”, így végül ők győztek - mutatott rá. Hozzáfűzte: de vannak, akik nem élték meg a rendszerváltást, és így nem láthatták, hogy végül az igazság diadalmaskodott.
Rétvári Bence kijelentette: minden évben ki kell mondani, hogy az elhurcoltak az igazság oldalán álltak, meg kell adni nekik a tiszteletet, amiért egy reménytelen helyzetben kitartottak. Fontos a megemlékezés ma, a 20. századi európai totalitárius diktatúrák emléknapján - tette hozzá.
Az államtitkár szerint mindig, mindenhol, ahol a kommunizmus hatalomra került, jöttek a Gulágok, a kivégzések, az internálások, a deportálások. Lényeges, hogy az alaptörvény el nem évülővé tette azokat a bűncselekményeket, amelyeket az elhurcoltak ellen elkövettek, és szigorúan büntetik e bűncselekmények tagadását is - közölte.
A most megnyitott tárlat a hadifogságba esett honvédekre és a hadifogolytáborokból - többnyire koholt vádak alapján történt elítélésüket követően - kényszermunkatáborokba átszállított katonákra összpontosít. Magyarországnak a Szovjetunió elleni hadba lépése után már 1941-től egyre nagyobb számban estek szovjet hadifogságba magyar honvédek, továbbá 1944-1945-ben folyamatosan hurcoltak el civil lakosokat is az országból. A kutatások mai állása szerint mintegy 600 ezerre tehető azoknak a magyar állampolgároknak a száma, akik szovjet fogságba kerültek. Megközelítőleg egyharmaduk civil volt.
A Szovjetunióból 1948-ig hazaérkezett a túlélő magyarok zöme, az utolsó szervezett transzport 1955-ben érkezett. Az országban 220-270 ezer magyar halhatott meg, a korabeli szovjet források azonban alig több mint 60 ezer magyar elhalálozását mutatják.
MTI; kormany.hu
Emlékséta a „Cipők a Duna parton” emlékműtől a Terror Háza Múzeumig
szervező: Emberi Erőforrás Támogatáskezelő Gulág Programiroda, Event&More Produkciós Iroda
A szabadság nem állapot, hanem folyamat: azért minden nap meg kell küzdeni, nem kapjuk ingyen - hangoztatta Szájer József európai parlamenti képviselő a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapja alkalmából szervezett séta utáni megemlékezésen kedden Budapesten.
A fideszes politikus az angol nyelven is tolmácsolt beszédében hangsúlyozta, hogy a magyaroknak mindkét embertelen rezsimet, a nemzetiszocialista és a kommunista rendszert egyaránt át kellett élniük. Hozzátette: a pódium mellett található Terror Háza Múzeum egyszerre volt helyszíne mindkét gonosz diktatúrának.
Szájer József azt mondta, hogy a holokauszt és a Gulág a múlt század "ikerszégyenei". Az alaptörvény mind a nemzetiszocialista, mind a kommunista rezsim embertelen bűneinek elévülését tagadja - hangsúlyozva, hosszan sorolva ezeket a bűnöket, közöttük egyebek mellett a bebörtönzéseket, a kényszermunkatáborokat és a magántulajdon felszámolására irányuló törekvéseket. A gonosz diktatúrái nem pusztán egyes emberek elhallgattatására törekedtek, céljuk az emberi közösségek felszámolása volt - jelentette ki.
Közlése szerint a különböző európai nemzetek nem ugyanúgy látják a világot, mert egyes országokban nem tapasztalták meg, milyen az, ha egy diktatúra után nem szabadság következik, hanem egy másik diktatúra veszi át a "stafétát". Pedig ha azt akarjuk, hogy az egységesülés ne csak a gazdaságra terjedjen ki, hanem a kultúrára is, meg kell találni a közös nevezőt a gondolkodásban - jegyezte meg.
A nemzetiszocializmus és a kommunizmus között nem lehet különbséget tenni: emberek politikai indíttatású meggyilkolása azonos megítélés alá kell, hogy essen, és a mérce csak az emberi méltóság lehet - hangsúlyozta Szájer József, hozzáfűzve: az ideológiai merevség az élet tagadása.
Úgy fogalmazott, bár most hosszú évek szabadságküzdelmének hála demokrácia van Magyarországon, a szólásszabadságot "gúzsba kötő" politikai korrektség ma is nehezíti "dolgaink egymással való tisztázását".
Az európai parlamenti képviselő azzal zárta beszédét, hogy a jelen és a jövő szabadságára leselkedő új veszély a radikális iszlám, amely keresztényellenes, antiszemita, továbbá tagadja a férfiak és a nők egyenjogúságát. Ahhoz, hogy képesek legyünk szembenézni ezzel a kihívással, tisztában kell lennünk a múltunkkal - jelentette ki.
Az ünnepség mintegy félórás emléksétával kezdődött, amely a Cipők a Duna-parton emlékműtől indult és a Terror Háza Múzeumig vezetett, itt tartották a megemlékezést. A sok száz emberből álló menetet honvédségi zenekar vezette fel és rendőrök sora biztosította. A tömegben sokan magyar zászlókat tartottak, ezenkívül transzparenseken különböző települések neveit is látni lehetett.
Mind az emlékséta, mind Szájer József beszéde előtt kulturális programok színesítették a rendezvényt, amelyen Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára is részt vett. Szájer József, Rétvári Bence és több más közéleti szereplő is egy-egy szál fehér rózsát helyezett el a Cipők a Duna-parton emlékműnél.
Európában augusztus 23-án, az 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum aláírásának évfordulóján tartják a totalitárius diktatúrák áldozatainak emléknapját.
MTI
