Barakkba zárva - Életre ítélve. Vidéki nagyvárosokba látogat a barakk köztéri kiállítás és installáció

A kormány a 2015-2017 közötti időszakot Gulág Emlékévnek nyilvánította. Számos rendezvény, megemlékezés zajlik, határon innen és túl egyaránt. Egyik kiemelkedő, rendhagyó tárlat a Barakkba zárva – Életre ítélve című köztéri barakkinstalláció. Első bemutatkozása 2016. február 24-én történt meg, a fővárosi Fő vám téren.

A kiállítás közel 800 ezer magyar tragédiáját idézi meg. Közülük sokan – 200 ezren – soha nem tértek vissza a szovjet kényszermunkatáborok embertelen poklából. Akik hazajöhettek és túlélték a túlélhetetlent, saját sorsukkal, helytállásukkal, életükkel mutatnak példát az utókor számára.

A teljes egészében fa szerkezetű barakk installáció belsejében a Szovjetunióban töltött kényszermunka körülményei elevenednek meg. Az ablakok helyén képeket láthatnak az érdeklődők, amelyek párokban helyezkednek el: a múlt és a jelen párhuzamára építkeznek. A fotópárok lentikuláris, azaz két nézőpontú megoldással készültek. A napjainkban készült fotókon a Gulágot túlélők és családtagjaik láthatók. A képeket kísérő feliratok nem csak a történelmi tényeket és a legfontosabb tudnivalókat mondják el, de a képen szereplő, ma már idős egykori fogvatartottak akkori élményei, tapasztalatai, szubjektív emlékei teszik megfoghatóvá, emberközelivé a távolodó történelmi kataklizmát.

A barakk megkerülhetetlen, szembeszökő, de nem túlzó eszköze az emlékezésnek és az emlékeztetésnek.

A kültéri kiállítások vidéki állomásai: Győr, Szombathely, Zalaegerszeg, Kaposvár, Kecskemét, Békéscsaba, Nyíregyháza központi közterületei.

Tudta-e…

Tudta-e, hogy a recski kényszermunkatábort nevezik a „magyar Gulágnak”? A szovjet munkatáborok mintájára szervezett táborban a bírósági ítélet nélkül idehurcolt, mintegy 1500 fogvatartottat minimális létfeltételek között dolgoztatták a kőbányában. Sztálin 1953. márciusi halála után került sor a tábor feloszlatására.