AZ ELHALLGATOTT TÖRTÉNELEMRŐL a kecskeméti Széchenyi Napokon

A Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület a GULAG Emlékbizottság támogatásával szervezett kárpátaljai tanulmányutat, amelyen a kecskeméti Széchenyi Középiskola tanárai és diákjai is képviseltették magukat. A szakmai felkészülés és az utazás résztvevői voltak: Papné Csaplár Krisztina és Városi Attila történelem szakos tanárok, Ács Imre tanár és mesterszakács, Ferenczi Viktória, Juhász Réka, Zsigó Hajnalka és Vad Bence diákok. Versmondással, felolvasással, koszorúzással aktív részesei voltak a megemlékezéseknek. Az utazást követően más útitársakhoz hasonlóan, ők is népes hallgatósággal osztják meg élményeiket és a Kárpátalján szerzett történelmi ismereteket.

Az intézményben 2016. október 17 - október 28. között rendhagyó történelemórák keretében kerül sor a vetített képes beszámolókra.
Október 18-án: Vad Bence, Ferenczi Viktória, Papné Csaplár Krisztina.
Október 19-én: Juhász Réka, Zsigó Hajnalka, Papné Csaplár Krisztina, Ács Imre
Október 20-án: Városi Attila
Október 28-án: Zsigó Hajnalka

A szolyvai emlékhelyen elmondott vers:
FOGOLYKARÁCSONY SZOLYVÁN

Ott, valahol messze, ott, valahol távol,
Komor hegyek között van egy fogolytábor.
Sok jó magyar férfit hajtottak be oda,
Gyászba borult mindnek a drága otthona.
Hiszen árván maradt édes hitestársunk,
Jó anyánk, jó apánk, az egész családunk.
Szivünk majd megszakad a hazai vágytól,
Lelkünk legmélyén is csak a honvágy lángol.
Szent karácsony estje most reánk köszöntött,
Itt ünnepeljük meg a szögesdrót között.
Elhurcolt bennünket gonosz szellem keze,
Halált osztogató sötét idegenbe.
Megfagyva kuporgunk hideg betonlapon,
A hosszú, álmatlan, dermedt éjszakákon.
Szemünk majd leragad, oly álmosak vagyunk,
De a nagy bánattól aludni nem tudunk.
Hazavágyik szívünk, mint az a rab madár,
Ki kalitkájában szabadulásra vár.
Szomorú otthon is a karácsony napja,
Nem ül az asztalnál a jó édesapa.
Nincsen otthon a férj, a sok drága testvér,
Pusztító halálba sodort el a szél.
Nincs, aki megkezdje az esti imát,
Ünnepi asztalhoz ültesse családját.
Ez a mi életünk legsötétebb napja,
Bús szívvel gondolunk a meleg otthonra.
Szemünk könnybe lábad a karácsony szóra,
Vajon nehéz sorsunk mikor fordul jóra?
Pusztít a tífusz itt, arat a döghalál,
Sok jó magyar testvér haza nem jut el már.
Kiviszi szürke ló éjjel a temetőbe,
Jeltelen, dermesztő, jeges sírgödörbe.
De azért, bajtársak, ne essünk kétségbe,
Bizakodó hittel tekintsünk az égre!
Térden állva kérjük az egeknek Urát,
Hozza meg számunkra a várt szabadulást!
Hiszen az nem lehet, hogy ezrek kérése
Ne találjon rá egy meghallgató szívre.
Véget ér majd egyszerre szomorú rabságunk,
Akkor lesz nekünk is boldog karácsonyunk.

Szolyva, 1944 karácsonya
Holozsi Károly (Bene, 1926 - )
Lejegyezte: Horváth László (Bene, 1926 -)

KÁRPÁTALJAI TANULMÁNYÚT ÉS KEGYELETI ZARÁNDOKLAT
2016. szept.15-18.

AZ ELHALLGATOTT TÖRTÉNELEM NYOMÁBAN címmel több napos kárpátaljai szakmai tanulmányúton és kegyeleti zarándoklaton vett részt a tematikus útra szerveződött közel 60 fős kecskeméti csoport. Közel 2000 km-es útjuk során számos helyen tartottak megemlékezést és koszorúzást a diktatúrák áldozatainak emlékére. Az utazás az üldözöttek emlékéve alkalmából a GULAG Emlékbizottság és a Honismereti Egyesület támogatásával jöhetett létre. A csoport vezetője Székelyné Kőrösi Ilona történész főmuzeológus, a Kecskeméti Katona József Múzeum gyűjteményvezetője és a Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület elnöke volt.

Képek: A Széchenyi Iskola diákjai a szolyvai és a hortobágyi megemlékezésen, valamint a Vereckei-hágónál.

 

Bács-Kiskun Megyei Honismereti Egyesület Kecskemét

Tudta-e…

Tudta-e, hogy a recski kényszermunkatábort nevezik a „magyar Gulágnak”? A szovjet munkatáborok mintájára szervezett táborban a bírósági ítélet nélkül idehurcolt, mintegy 1500 fogvatartottat minimális létfeltételek között dolgoztatták a kőbányában. Sztálin 1953. márciusi halála után került sor a tábor feloszlatására.