Halasi malenkij robot könyv

A szovjet GULAG (Glavnoje upravlenyije iszpravityelno-trudovih lagerej], azaz Javítómunka-táborok Főigazgatósága) táborok mellett jött létre a a GUPVI (Glavnaja Upravlenyija lágereh Voennoplennih i Internirovannih  azaz Hadifogoly - és Internáltügyi Főigazgatóság) táborrendszer. Már a második világháború első napjaiban történő felállítása arra utal, hogy a szovjet vezetés a háborút megfelelő alkalomnak tekintette arra, hogy az ipari és mezőgazdasági szektorait külföldi munkaerővel töltse fel. A GUPVI táborrendszer korai felállítása bizonyítja, hogy a szovjetek eleve nem tett különbséget civilek és katonák között, és hogy a háború a kommunista rendszer kiterjesztése mellett a munkaerő-szükséglet kielégítését is szolgálta. Magyarországról 1944-től közel 800 ezer embert hurcoltak el, és közel kétharmaduk nem élte túl a megpróbáltatásokat.

 

"A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve Kiskunhalason" címmel – a Pásztortűz Egyesület szervezésében - emlékkonferencia 2016. októberben konferencia volt városunkban. Ekkor a magyarországi németek kitelepítésének körülményeiről és annak következményeiről beszélt Zinner Tibor, a VERITAS Intézet 1945 után időszakot kutató csoportjának vezetője. A GULAG, a málenkij robot és a szovjet fogság értelmezési kérdéseit tárta a hallgatóság elé Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese. A „német ügyről” és a kitelepítésekről adott részletes történeti képet Bank Barbara történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja. A szovjet kényszermunkatáborokban elhurcolt magyarok létszámáról és ezek forrásairól tartott előadást Stark Tamás történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa. A GULAG-GUPVI kutatás időszerű kérdéseiről és eredményeiről számolt be Majorszki András történész, a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága elnöke. Végezetül a kiskunhalasi gyűjtőtábor történetének és a kiskunhalasi áldozatok létszámának forrásairól tartott előadást Végső István történész. Az előadások anyaga mostantól könyvformájában is olvasható. 2017. február végén, a kiskunhalasi KRE Szilády Áron Gimnázium dísztermében a Pásztortűz Egyesület elnökeként Végső István mutatta be a kötetet.

„A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve” részeként valósul meg a kiadvány.

Tudta-e…

Tudta-e, hogy a málenkij robot, azaz a második világháború utáni szovjetunióbeli kényszermunka magyar elnevezése a „маленькая работа” (malenykaja rabota, azaz „kis munka”) orosz kifejezésből ered? A kényszerítő eseményeknél a szovjetek a civilek megnyugtatásaként ismételgették e kifejezést, hogy a civilek megnyugodjanak, munkájukra csupán rövid ideig lesz szükség.