A háború utáni kivérezett szovjet birodalom rabszolgái hasonlóan rossz körülmények között éltek, mint az ország lakói. A javulás csak nehezen és lassan érkezett meg. Illés és társai lágerük szervezettebbé válásával faramuci módon jobb körülmények közé kerültek, mint a környéken lakó szovjet állampolgárok.
Forrás: Családháló Magazin
Kilenc év alatt sok minden történik egy ember életében, még egy fogolytáborban is. Változhatnak a körülmények, változhat az elvégzendő munka, a társak, az őrök. Egy dolog marad mindig állandó: a sóvárgás a család, az otthon után.
Forrás: Családháló Magazin
A Gulág nem kímélte a német lakosságot, sem Magyarországon, sem máshol. Kárpátaljáról egész családokat telepítettek Oroszország másik felébe, apát, anyát, tíz gyereket. Túlélni csak a kicsiknek sikerült.
Forrás: Családháló Magazin
Mi történt a Gulagról hazatérő szovjet állampolgárokkal? Hogy fogadta őket a társadalom? Milyen volt a közvélemény azokról, akik megjárták Sztálin poklát? Döbbenetes tények a sztálinizmus utáni Szovjetunióból.
Forrás: Családháló Magazin
A két lány története összefonódott, mindketten szegediek voltak, és egyikük sem tudott arról, hogy német lenne.
Forrás: Családháló Magazin
Tudta-e, hogy a recski kényszermunkatábort nevezik a „magyar Gulágnak”? A szovjet munkatáborok mintájára szervezett táborban a bírósági ítélet nélkül idehurcolt, mintegy 1500 fogvatartottat minimális létfeltételek között dolgoztatták a kőbányában. Sztálin 1953. márciusi halála után került sor a tábor feloszlatására.
