Tömeges emberrablással töltötték meg a szovjet munkatáborokat
Nemcsak a bosszú vezette a szovjeteket, amikor civilek százezreit hurcolták el munkatáborokba, hanem a gazdasági számítás is: szükség volt a munkaerőre a Szovjetunió építéséhez. A moszkvai metró építésén éppúgy dolgoztak külföldi kényszermunkások, mint a Dinamo-stadion munkálatainál, a bányákban, az út-, híd- és erőműépítéseknél.
Forrás: mno.hu
Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956 címmel mutatták be a gulágra hurcoltak életét bemutató vándorkiállítást pénteken a budapesti Magyarság Házában, a Veritas Történetkutató Intézet rendezésében.
Forrás: eloben.hu
„A Gulág Emlékév célja, hogy rámutasson a politikai propaganda és a valóság közötti különbségre, és emléket állítson mindazoknak, akik a „propaganda évtizedeiben” nem mondhatták el mindazt, amit meg- és átéltek.
Forrás: jaromkultegyesulet.hu
Egy nemzet történelmében az elhallgatás és az elhallgattatás veszedelmes, romboló erő, mert a jövőt csak a múlt igazságaira lehet építeni – jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten, amikor felavatták Menczer Gusztáv, a sorstársait mindvégig támogató, erkölcsi, jogi és vagyoni rehabilitációjukért küzdő egykori Gulág-fogoly emléktábláját hajdani lakóházának falán.
Forrás: pestisracok.hu
Kiállítás várja a könyvtárban az érdeklődőket
Kemény fizikai munka, zord időjárás, brutális őrök. Ilyen körülmények között dolgoztatták napi 12-16 órán át azokat a politikai foglyokat, kényszermunkásokat – köztük 800 ezer magyart – akiket elhurcoltak a Szovjetunióba. Nekik állít emléket az a kiállítás, amelyet pénteken nyitottak meg a könyvtárban, a Gulag-emlékév nagykanizsai programjaként.
Forrás: regio1.hu
Tudta-e, hogy a recski kényszermunkatábort nevezik a „magyar Gulágnak”? A szovjet munkatáborok mintájára szervezett táborban a bírósági ítélet nélkül idehurcolt, mintegy 1500 fogvatartottat minimális létfeltételek között dolgoztatták a kőbányában. Sztálin 1953. márciusi halála után került sor a tábor feloszlatására.
