Egy családapa, görög katolikus lelkész, tudós, kutató, aki mindent vállalt a hitéért és a szeretteiért. Olyan naplót hagyott az utókorra, ami hiteles rajza a Gulág rémséges történetének.
Forrás: csaladhalo.hu
Az Irodalmi Magazin új száma a magyar vonatkozásaiban is vizsgálható Gulag, illetve a 20. századi magyar száműzetések hosszú évtizedeken át elhallgatott vagy csak töredékesen elmesélt történeteit idézi fel. Középpontjában az egyéni és közösségi szinten egyaránt értelmezhető emberi szenvedés problémaköre áll.
Forrás: magyarnaplo.hu
Az 1944-es esztendő több súlyos csapást mért Kolozsvárra. Mindez májusban kezdődött a zsidóság deportálásával, majd folytatódott a nagyszámú polgári áldozatot követelő június 2-i amerikai légitámadással, a szovjet csapatok október 10-i bevonulásával pedig újabb szörnyű tragédia érte a várost. Hetvenhárom év távlatából szemlélve az eseményeket, nem túlzás kijelenteni, hogy szinte nem létezett Kolozsváron olyan magyar család, amely közvetett vagy közvetlen módon nem volt érintett a történésekben. (Gulág-jelenség, a Szabadság különszáma.)
Az Ung vármegyei Nagyszelmenc-Kisszelmenc ikerfalu a Párizs környéki békeszerződésekkel került Csehszlovákiához. 1938–1944 között újra Magyarországhoz tartozott. Majd a Szovjetunió bekebelezte Kisszelmencet. Ma Nagyszelmenc Szlovákia, míg Kisszelmenc Ukrajna része.
Forrás: intermatrix.hu
A Gulág nem kímélte a német lakosságot, sem Magyarországon, sem máshol. Kárpátaljáról egész családokat telepítettek Oroszország másik felébe, apát, anyát, tíz gyereket. Túlélni csak a kicsiknek sikerült.
Forrás: Családháló Magazin
Tudta-e, hogy a málenkij robot, azaz a második világháború utáni szovjetunióbeli kényszermunka magyar elnevezése a „маленькая работа” (malenykaja rabota, azaz „kis munka”) orosz kifejezésből ered? A kényszerítő eseményeknél a szovjetek a civilek megnyugtatásaként ismételgették e kifejezést, hogy a civilek megnyugodjanak, munkájukra csupán rövid ideig lesz szükség.
