Rendhagyó történelemórák Encsen - beszámoló
A Szovjetunióba elhurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából pályázati támogatással rendezvénysorozat zajlott Encsen. A fiatalabb korosztályokat megcélozva elsőként rendhagyó történelemórákra került sor. 2016. november 23-án az Encsi Váci Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium diákjainak a nácizmus és sztálinizmus összehasonlításáról, a gulág és gupvi táborrendszerről tartott előadást Karsai Attila igazgató úr, aki történelem szakos. 2016. november 24-én az Encsi Városi Művelődési Központ és Könyvtár előcsarnokában tekinthették meg a helyi általános iskola tanulói a Rabszolga sorsra ítélve című kiállítást, mely előtt Urbánné Kléri Szilvia történelem szakos beszélt az előzményekről. Színesítette a programot az, hogy a diákok kipróbálhatták az eszközöket is, mellyel a táborokban dolgoztak.
2016. november 25-én a Szovjetunióba elhurcoltak emléknapján konferenciával emlékeztek a városban. A szép számmal összegyűlt érdeklődők előtt neves történészek tartottak előadásokat. A 10 órakor kezdődő rendezvényen a köszöntőt Szeles András, Encs város polgármestere mondta, dr. Hörcsik Richárd országgyűlési képviselő nyitotta meg a tanácskozást. A konferencia levezetője Fekete Bálint történész volt, az ELTE Bölcsészettudományi Karának doktorandusza. Az előadások sorát Stark Tamás történész, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa, a téma szakavatott hozzáértője nyitotta meg a Polgári lakosok elhurcolása a Szovjetunióba címmel. Az előadás számos kérdést vetett fel, így a kérdések és válaszok egy újabb előadással értek fel. Őt Molnár D. Erzsébet történész, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára követte, „A kárpátaljai magyar és német polgári lakosság 1944-es elhurcolása” című szubjektív hangvételű előadása rendkívül felkavaró és megrázó ismerettel gazdagította a hallgatóságot. Fóris Ákos történész-levéltáros, az ELTE Bölcsészettudományi Karának doktorandusza „Auschwitz és GULAG – egy összehasonlítás perspektívái” címmel érdekes megvilágításba helyezte a tömeggyilkosságokat. Méltó befejezése volt a megemlékezésnek a Rátkáról érkezett Schwarzwald Hagyományőrző Egyesület előadása, mely személyes élményeket dolgozott fel. A falu a háború után megsínylette, hogy sok sváb lakosa volt. A műsor során elhangzott visszaemlékezések, énekek a faluból elhurcoltaktól származtak. A döbbenettől és meghatottságtól elnémult közönség síri csöndben hallgatta a szemekbe könnyeket csaló előadást.
