„Papi sorsok a Gulágon” címmel rendezett nemzetközi konferenciát a Lénárd Ödön Alapítvány és a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szegeden, a dóm látogatóközpontjában november 24-25-én. A konferencia záró eseményeként felavatták a Gulág áldozatainak emlékművét.
Forrás: magyarkurir.hu
Tanulni kell az elhurcoltak szenvedéséből, erőt meríteni bátorságukból, a túlélők utat mutatnak nekünk – hangoztatta Kucsák László kereszténydemokrata országgyűlési képviselő szombaton Budapesten, a második világháború végén Szovjetunióba hurcolt sok százezer magyar politikai rab és kényszermunkás emléknapja alkalmából tartott rendezvényen.
Forrás: kdnp.hu
Magyarországról több mint 800 ezer embert hurcoltak a Szovjetunióba, 1945 és 1956 között egymillió ember ellen indult eljárás Magyarországon. A Gulág áldozatainak száma 60 millió, a kommunizmusé 100 millió. Egyes kutatások szerint a Magyarországról elhurcoltak közül mintegy 300 ezren életüket vesztették a megpróbáltatásokban, a túlélők nagyobb része pedig csak a szovjet diktátor, Sztálin 1953-as halála után térhetett haza.
Keszthely – A Gulag munkatáborait megjárt keszthelyi és környékbeli civilek emlékére állítottak táblát a Várkertben. Az avatáson felidézték a 35 elhurcolt életrajzát, és koszorúkkal valamint mécsesekkel hajtottak fejet előttük. Beszédet mondott Manninger Jenő országgyűlési képviselő és Menczer Erzsébet, a SZORAKÉSZ elnöke is.
Forrás: tvkeszthely.hu
BUDAPEST. Közös feladatnak nevezte a hét évtizede kezdődött tragédia emlékének őrzését a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Gulágra hurcoltakról szóló pénteki budapesti konferencián. Egy nemzet jövője elválaszthatatlan a múltjától, ezért "közös feladatunk őrizni" a hetven éve történtek emlékét - hangsúlyozta Szilágyi Péter A Kárpát-medence elveszített területeiről (Kárpátalja, Erdély, Felvidék és Délvidék) szovjet típusú táborokba hurcoltak kálváriája című konferencián.
Tudta-e, hogy a málenkij robot, azaz a második világháború utáni szovjetunióbeli kényszermunka magyar elnevezése a „маленькая работа” (malenykaja rabota, azaz „kis munka”) orosz kifejezésből ered? A kényszerítő eseményeknél a szovjetek a civilek megnyugtatásaként ismételgették e kifejezést, hogy a civilek megnyugodjanak, munkájukra csupán rövid ideig lesz szükség.
