A kárpátaljai magyarok 1944-es elhurcolására emléketek a magyar Golgotán

Elhallgatott történelem címmel tartottak rendhagyó történelemórát közel 200 magyarországi középiskolás részvételével, nemzeti zarándoklat keretében pénteken Szolyván, a sztálini terror kárpátaljai magyar és német áldozatainak tiszteletére létesített emlékparkban. A rendhagyó történelemórát Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) kereszténydemokrata parlamenti államtitkára, a Gulág Emlékbizottság tagjának előadása zárta.

Ahol az embernek nem volt értéke – Konferencia a Gulág világáról az Emlékpontban

Az 1956-hoz vezető útnak része volt az, ahogyan a Szovjetunió bánt az általa meghódított területek lakosságával” – mutatott rá Miklós Péter intézményvezető, miért is az 1956-ra emlékező programsorozatában rendezte meg csütörtökön a hódmezővásárhelyi Emlékpont az „Ameddig a lábam bírja” Mindennapok a Gulágon címmel a szovjet munkatáborokról szóló tudományos konferenciáját. Mint az igazgató hangsúlyozta, a táborokba elhurcolt mintegy hatszázezer magyarnak egyharmada soha nem tért haza, míg a túlélők nemhogy kárpótlást nem kaptak, de titkolniuk kellett a több éves malenkij robot történetét.

Történelmi zarándokút a Malenkij robotra elhurcoltak útvonalán

A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre/Német Kör/ 2016.november 15-én több mint száz fővel, külön buszokkal, öt napos Történelmi zarándokútra indul Felvidékre, Szlovákia-Lengyelország-Ukrajna irányába. A Történelmi zarándokút célja, hogy megemlékezzenek az „Elhallgatott történelem” áldozataira, a Malenkij robotra hurcoltak útvonalán.

Forrás: karpatinfo.net

Oldalak

Tudta-e…

Tudta-e, hogy a recski kényszermunkatábort nevezik a „magyar Gulágnak”? A szovjet munkatáborok mintájára szervezett táborban a bírósági ítélet nélkül idehurcolt, mintegy 1500 fogvatartottat minimális létfeltételek között dolgoztatták a kőbányában. Sztálin 1953. márciusi halála után került sor a tábor feloszlatására.