Négy pályázat kapcsolódik az emlékévhez

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere elnöklésével 2015. július 30-án megtartotta újabb ülését a Gulág Emlékbizottság, amely négy témakörben összesen 1,4 milliárd forint értékű civil pályázatokat hirdetett meg a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévével kapcsolatban. A tárcavezető bejelentette, hogy a kormány döntött az emlékév meghosszabbításáról 2017. február 25-ig.

Meghosszabbított emlékév

Meghosszabbítják a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévét, és társadalmi vitát kezdeményeznek a központi emlékműről - jelentette be az emlékév szervezésével, lebonyolításával foglalkozó Gulág Emlékbizottság július 30.-i ülése után az emberi erőforrások minisztere, az emlékbizottság elnöke.

20. századi nemzeti tragédia – hetven éve kezdődött a magyarok elhurcolása a Gulágra

Örülni kell, hogy létrejött a politikai akarat a Gulágon történtek mélyebb feltárására – mondta a hirado.hu-nak Szakály Sándor, a fél éve megalakult Gulág Emlékbizottság tagja. Az elhurcolás 700-800 ezer embert érinthetett, az elhunytak száma 200-300 ezerre tehető. A VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója szerint a még élő áldozatokat megszólaltató, személyes hangvételű történeteket bemutató játék- vagy dokumentumfilmek nagy előrelépést jelentenének az ismeretterjesztésben.

Megismertetnék a fiatalokkal is a Gulág történetét

A Szovjetunióba hurcoltak emlékéve azt is szolgálja, hogy a fiatalok megismerjék a kommunista diktatúra, a Gulág történetét - mondta Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (Szórakész) elnöke az M1 aktuális csatornán szerdán.
Menczer Erzsébet kiemelte: több százezer magyar embert hurcoltak el a Szovjetunióba kényszermunkára vagy politikai fogolyként. Megérdemlik, hogy megemlékezzenek róluk, ez egyúttal az ország erkölcsi kötelessége - tette hozzá.

Oldalak

Tudta-e…

Tudta-e, hogy a málenkij robot, azaz a második világháború utáni szovjetunióbeli kényszermunka magyar elnevezése a „маленькая работа” (malenykaja rabota, azaz „kis munka”) orosz kifejezésből ered? A kényszerítő eseményeknél a szovjetek a civilek megnyugtatásaként ismételgették e kifejezést, hogy a civilek megnyugodjanak, munkájukra csupán rövid ideig lesz szükség.